Chapter 5

Túl vagyunk a megismerkedésen.
Ezután egyeseknek talán kínos csevegést kell folytani a megismerkedés reményében. Akár ott a helyszínen vagy az eljövendő randin.
Nos ez kemény dió nem tagadom.
Milyen témát hozzunk fel?
Először is kérdezzünk a munkájáról,szereti-e amit csinál...stb. (de a fizetését semmiképp se hozzuk fel,hacsak nem tényleg arra fenjük a fogunkat!)
Azután meséljünk a miénkről és nyugodtan füllenthetjük azt , hogy imádjuk a munkánkat (ha igaz a dolog, akkor még könnyebb a helyzet) , mert így önállóságot sugárzunk, azzal, hogy jól végezzük, szeretjük a munkánkat és ebből fakadóan ellátjuk magunkat NŐKÉNT!
Az önállóság ugyanis vonzza a férfi nemet.
Eztán kérdezhetjük a hobbijairól, kedvenc zenei műfajáról, ha művészlélekkel akadtunk össze, akkor a kedvenc festőjéről,művészéről stb....
Ha vacsorázunk, akkor megemlíthetjük, hogy mennyire ízlik vagy nem ízlik az étel és hogy neki mi a véleménye.
Valamint, hogy milyen helyeket szeret, hova jár, melyik a kedvenc étterme stb.
Ha már úgy érezzünk megfelelő hőmérsékletű a talaj a talpunk alatt, kérdezhetünk a barátairól,hogy ők mivel foglalkoznak...
Ha megfelelő emberrel kezdtünk, akkor lehet, hogy nem is kell ilyen menetrendet követnünk , hiszen a beszélgetés magától fog pörögni...
Ha viszont nem, akkor elfelejtethetjük a második randit...
A kínos csönd...a legfőbb probléma, ha ez beüt, akkor a dolognak annyi...nme is hiszem, hogy nagyon érdemes próbálkozni a témákkal, hiszen ha nem folytatódik a dolog tovább, akkor mi értelme erőlködni?

4. szabály: Folytassunk intelligens beszélgetést partnerünkkel és kérdezgessük,nevetgéljünk vele és a poénjain, így jelezvén, hogy van esélye nálunk.
A kínos csönddel pedig nem kell úgy vélekedni, hogy rögtön bepánikolunk és minden hülyeséget összehordunk...ha nem megy, hát nem.